Regeneráció a sportban…Kicsit másképpen… 1.rész
Regeneráció a sportban…Kicsit másképpen… 1.rész
High5 - 2017-03-27

Regeneráció a sportban…Kicsit másképpen… 1.rész

Alapunk ahonnan elrugaszkodunk a High5 már ismert “kerete”, amelyben a sportolókat kívánja segíteni a folyadékpótlás, ásványi anyag és szénhidrát pótlás, valamint energia ellátás, testi szintjén. Mi az tehát ami regenerációhoz segít minket. Ennél a pontnál kért fel Bereczki László, hogy osszam meg azt a keveset, amit hozzá tudnék tenni.

Figyelmeztetés: nem vagyok relaxációs és meditációs tanító, a következő gondolatok a sajátjaim, és csupán megosztom őket, hiteles tanításért a lenti témákban forduljanak elismert szakemberkehez.

20+ évet töltöttem el az élsportban, már akkor is kísérleteztem sok mindennel, de mióta végleg abbahagytam, a figyelmem még inkább a belső történések felé irányítottam. Ekkor jött a shiatsu, amit lassan több mint 3 éve tanulok és júliusban záróvizsgázom, amikor is remélhetőleg kézbe foghatom a diplomám. A pólya (fascia) rendszer tanulmányozása is jócskán leköti figyelmem egy részét, eleinte könyvekből tájékozódtam, később a shiatsu gyakorlatának köszönhetően pedig “kézzel fogható” közelségbe került a tananyag. Az igazi áttörést a területen mégis egy másik megközelítés hozta és hozza minden nap, ez pedig a Qi Gong.

Igen tudom, terebélyesedik a téma, de valahogy azt érzem egy rövid bemutató szükséges a végső konklúzióhoz.

A Qi Gong-ot is , mint mindent lehet művelni sok szinten, a jógában ma látható felhígulás érvényes kezd lenni a Qi gong-ra is. Az információs “boom” korában, ez kézenfekvő megállapítás, egyszersmind olyas valami, amit észben kell tartanunk, ha valamivel komolyan szeretnénk foglalkozni. Szerencsésnek tartom magam , hogy attól tanulhatok, akitől, könyveiből és személyes útmutatásából többet sikerült megtanulnom a fent említett két dologról , mint minden tudományos forrásból eddig együtt véve. Azt hiszem, egyre inkább érvényes Öveges Professzor híres mondata az igazi tudásról. ( lásd google kereső ) Tehát sok jószándékú embertől tájékozódhatunk, a kavar mégis nagy fokú lehet a fejekben.

Lehetséges, hogy a lexikális tudásom a fascia rendszerről eltörpül a tudós edzőké, oktatóké mellett, de idővel egy másfajta forrásból fogok szert tenni egy szélesebb körű ismeretre, ami csak a gyakorlatban működik, napi gyakorlattal évek munkája után érhető el. A kitérő nagynak tűnhet, és személyesnek is, mindazon által, egy nagyon lényeges pontra mutat rá, a napi rendszeres gyakorlásra, amely magában foglalja Öveges Professzorunk szentenciáját is.

Következzen hát a Relaxáció és Meditáció…

Első és legfontosabb pont, hogy csupán intrsukciókat és a kezdő lépést ismerhetjük meg könyvekből és hétvégi kurzusokból. Ami nagyon fontos, főleg ha hiteles a forrás és lényegre törő, mindenféle sallangtól mentes. Attól hogy olvastunk, vagy előadást hallgattunk ezekről, még nem értünk hozzá. A meditációs praxisokban az első évek, rendszeres napi gyakorlásával is csak kezdőnek tudhatjuk magunkat, és ha szerencsések vagyunk valóban meg tudjuk érteni az alapjait. Tehát aki azt remélte, ( mint ahogy én gondoltam a 20-as éveimben), hogy pár napig vagy héten át végzett relaxáció, meditáció megmutatja eredményeit az téved, és gondolja jól át. Téves konklúziókra juthatunk csak, ha hiú ábrándok nyomán túl távoli célokat tűzünk ki magunk elé, vagy éppen nem ott keressük az eredményt, ahol az valóban várható. Most már nekem is kezd világos lenni, hogy ez az írás nem egy lesz, a ma oly népszerű motivációs slágerek közül. Ilyen az őszinteség.

Aki meditálni szeretne, annak alapfokon el kell tudnia lazítani a testét. Ezért szerepel a címben a relaxáció is. És tényleg csak az elő szoba, mert a test ellazítása után még vannak állomások. Célszerű egy egyszerű Savasana, vagy háton fekvő pozícióval kezdeni. És ne feltétlen egy órát tűzzünk ki célul, 15-20 perc is megteszi kezdetben, hacsak nem alszunk bele, ami gyakran előfordul a kezdő gyakorlóknál. Később azonban meglepő lesz, hogy bármennyire is fáradtak vagyunk, nem tudunk belealudni a relaxációs gyakorlatainkba.

A meditációnak néhány formája ismeretes, fekvő, ülő, álló és például sétáló. Ezek közül van ami főleg haladók sajátja, és van ami alkatunknak megfelelően illik hozzánk. Az ülő meditáció terjedt jobban el a köztudatban, amihez most annyit tennék hozzá, hogy a legfontosabb alapelvek egyike a gerinc egyenesben tartása. Másodlagos, de fontos szempont, hogy kényelmes legyen az ülő pozíció, minél jobb, akadálymentes vérkeringéssel.

És akkor mi köze mindennek a felkéréshez, sporthoz, regenerációhoz…

Onnan kezdeném, hogy annak a természettel öszhangban élő embernek egyensúlya megtartásához nincs szüksége meditációra, relaxációra, aki a modern civilizációtól távol él, növények , állatok és természetes képződmények környezetében. A napi tevékenysége nem billenti ki az egészséges egyensúlyból, nincs túl stimulálva, tettei és eredményei kiegyensúlyozzák egymást. Szigorúan az egészség szempontjából vizsgáljuk most a relaxációt és meditációt. Más aspektusai is vannak, sokféle képességünk fejlesztéséhez lehet még eszköz.

No, de a ma sportolója, egy rohanó, túlstimulált világban próbál kiegyensúlyozódni, többnyire (tudja vagy sem), ez a belső vágy vezeti el a sportok valamelyikéhez. Az állóképességi sportolóknak megvan a sajátos “kattanásuk”, másképpen alkati sajátosságuk, ami hajtja őket a hosszabb távok rendszeres leküzdésére, míg másokat ez a cél teljesen hidegen hagy és inkább nehéz doglokat emelgetnek heccből álló nap. Annyiban közösek, hogy alkatukat egyensúlyozzák ki a sport segítségével (kezdetben).

A lényeg pedig akkor mutatkozik meg, ha megértjük, modern világunk többszörösen túltelít minket stresszel, és az edzés munka is ezek közé sorolható. Szerencsénk, hogy építményünk és annak motorja hihetetlen szívós, korunk közgyógy ellátása pedig megfelelően fejlett ahhoz, hogy karban és életben tartson ilyen életvitel mellett. Tehát égetjük energiaforrásainkat, mint az arabok a fölösleges olajat, vagy mint az amcsi benzinfalók… Időről időre pedig jelzéseket kapunk sérülések, betegségek formájában, amit jelen életfelfogásunk okán félre értelmezünk, “megoldjuk” ezeket, ha kell pót végtak, izület beültetéssel, csak hadd szaladjunk tovább.

A relaxáció és meditáció egy eszköz lehet ebből a körhintából egy kis pihenőre. Rálátást enged céljainkra, vagy azok mozgató rugóira. Máskülönben pedig, mintha szervízbe adnánk testet és elmét egy időre. Míg ezen praktikák nélkül csupán szervizeletlen járművünket hajtjuk, amíg le nem robban. Testileg, pedig az történik, hogy azon nyomban javításhoz lát ideg és immunrendszerünk, mihelyst átkapcsolunk ebbe az állapotba. Így előfordulhat, hogy lebetegszünk, azaz betegség tüneteit tapasztaljuk, pedig semmi más nem történik, mint hogy helyre áll belső egyensúlyunk. Ezt a kibillenést pedig nem vesszük észre a durva jelekig, mint betegség, sérülés, holott vannak finomabb fokozatok jelzések. Hajlamosak lehetünk egy bokaficamra azt godnolni, h csupán baleset, pedig meglehet ok okazati háttere már rég fenn állt. Rüdhiger Dhalke (remélem jól írtam a nevét), írt erről a megközelítésről könyvet. Szerinte a tünetek betegségek olyan nyelvezet, amit már elfelejtettünk “beszélni”, érteni.

Tehát ha relaxáció és meditáció segítségével sikerül naponta helyre billenteni, vagy abba az irányba tolni általános állapotunkat, akkor hosszú távon nagyon jót teszünk magunknak.

Gyakorlati példa a sok közül, h egy komolyabb relaxáció alkalmával kioldhatjuk mi magunk izmaink feszültségeit, ahol pedig kisebb a feszültség, ott jelentősebb az áramlás. Ismerjük ezt görcsök kapcsán, ahol annyira feszes a blokk, hogy már az izomműködést sem engedi. Igen, erre szoktuk mondani kapásból, hogy magnézium… Amiben van is valami, szükséges a jó ásványi anyag háztartás, de hogy csak egy nézőpontot említsek, vannak szerveink, akik a táplálék elosztásáért felelnek, és van szervünk, amelyik az ásványi anyag háztartásunkért. Például a csodálatos vese, akit ha túl terhelünk, nem fogja tudni ellátni a feladatát, ha kibillentjük egyensúlyából ( túl sok, túl kevés folyadék, túl sok, túl kevés ásványi anyag…). Ha pedig ugyan azt a jelenséget a shiatsus, illetve saját magamon tapasztaltak nyomán közelítem meg, akkor az izomgörcs oldható érintéssel… mint, hogy a shiatsu egyik remek “trükkje”, hogy segíti a testben az elakadások felismerését, majd pedig feloldását, sok sok rendelkezésre álló technikával. Lehetséges, hogy nem is az izom “görcsöl” igazából? ( kacsintás)… Saját tapasztalatom pedig szintén az, hogy relaxáció alkalmával sikerül érzékelnem a blokkolt területet, és légző technikákkal, figyelemmel, el tudom oszlatni a blokkot. ( erről sokáig azt hittem csak NDKs díjbirkózó, sportmaszsőr képes… )

Ha pedig makacs blokkjaink vannak, mélyen, akkor jön képbe a kitartó napi gyakorlás. Nem fogom tudni megmondani mennyi az elegendő, csak arról tudok biztosítani mindenkit, hogy kifizetődik.

Frusztrációink és aggodalmaink tűnhetnek el mellék hatásként, tehát aki ezekhez ragaszkodik jól vigyázzon! (mosoly) Ugyanis, abban az esetben ha relaxálunk meditálunk, tehát kikapcsolódunk a szokásos gondolkodó állapotunkból, teret nyerünk, egyfajta rálátást adott élethelyzetünkre. Így másmilyen döntést tudunk hozni, ki tudunk lépni kapkodó, ideges hozzáállásunkból, és lehetőséget tudunk adni újfajta megoldásoknak. Ezt érthetjük nyugodtan sérülés “managment” esetében is. A test csodálatosan működik, magától! Tudták??? Nem tudták, azt hiszik Önök irányítanak mindent, pedig a test anélkül hogy tanulták volna, tisztítja a vért, kiválasztja a vizeletet, és vele az Önök számára mérgező salak anyagot… a máj minden pillanatban circa 1000 folyamatban vesz részt, lebont felépít, tárol, Önök tanították neki? És a többi. A helyzet az, hogy megtanultuk kizsákmányolni a környezetünket, és sajátmagunkat is, anélkül, hogy vissza is juttatnánk. Aki ezt nem látja be sok bajjal néz még szembe, akinek sikerül megérteni, az egyenletesebb életet élhet, és sokkal könnyebb szívvel ül majd le a székre, párnára meditálni, mert bizony a meditáció a mi szokásos felfogásunk szempontjából, a teljes semmit tevés. Amiről mi azt tanultuk, hogy rossz, kerülendő… Kérdezzék Ludas Matyit. Vagy nézzenek körül a természetben, minden nap minden faj, lény a világon semmit tesz olykor. Csak mi munkálkodunk szakadatlan. Annyira buzgón, hogy egyre nagyobb a felfordulás.

Leljenek hát egy kis békére, térjenek vissza középpontjukhoz, nyugodjanak meg pár percre, és becsüljék nagyra minden lélegzetvételüket. Tudják honnan kapták? ( mi ér többet az iphone vagy 1 darab lélegzet, annak minden csodájával és eredetének misztériumával? – ne mondják, hogy ez jár Önöknek, akkor azt kell hinnem, nem értékelik elég nagyra Önmagukat) Lehet, hogy csak ennyi a meditáció? Nem tudom, próbálják ki.

Nagyon köszönöm.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.